A tiltásig pörgetett motor örök kérdés az autósok között. Valóban jót tesz-e neki, „kitakarítja” a motort, netán kárt okoz, vagy egyszerűen semleges a hatása? Ezt a kérdést járta körbe Jason Fenske, az autótechnika szakértője. 

Miért gyilkolnánk a motort? 

Angolul saját kifejezést is használnak az eljárásra, ez az italian tune up. Az anekdoták szerint az 1950-es években az olasz szerelők egy pár perces, padlógázas menettel égették ki a lerakódásokat a sportautók motorjaiból, a gyertyákról, és ez a módszer, amely ma is képes javítani a motor tisztaságát. 

Tény, a modern motorok a lerakódások melegágyai, az EGR-szeleppel a kipufogógáz-visszavezetés, a széles körben alkalmazott közvetlen benzinbefecskendezés mind elősegítik a lerakódások képződését. 

A kérdés már csak az, hogy lehetséges a tisztítás egy komolyabb, sportos menettel? 

A szakértő a Society of Automotive Engineers (SAE) több tanulmányát veszi górcső alá, amelyek azt vizsgálták, miként hat a hő a közvetlen befecskendezésű motorok szívószelepein és dugattyúin kialakuló lerakódásokra. A vizsgálat szerint 200 Celsius-fokon formálódnak a legkönnyebben a szénalapú lerakódások, 290 Celsius-fok felett viszont már nem tudnak kötődni a fémfelületekhez, és elkezdenek darabokra szakadni, és ha minden jól megy, a kipufogón keresztül távoznak. 

A tanulmányban szó esik arról is, hogyan keletkeznek a lerakódások a motorban, valamint arról, mely módszerek bizonyulnak a leghatékonyabbnak a képződésük megakadályozására. 

Kiderült, hogy a motorok a magas fordulat miatt valóban képesek elég hőt termelni ahhoz, hogy ezek a lerakódások elégjenek

Itt azonban még nincs vége a történetnek. Sajnos, mint az élet legtöbb területén, a helyzet nem ennyire fekete-fehér.

Káros is lehet

A módszer ugyanakkor gyorsíthatja a háromutas katalizátor termikus öregedését, túlmelegítheti a turbócsapágyakat.

Az egyik, Fenske által idézett tanulmány szerint a közvetlen befecskendezésű, turbófeltöltős motorok tartósan magas fordulatszámon történő használata épp ellenkező hatást is kiválthat: növelheti a szénlerakódások képződésének esélyét. Minden azon múlik, képes-e az adott erőforrás elég magas hőmérsékletet elérni a lerakódások lebontásához – ez pedig motoronként eltér. Vannak egyszerűen nagyobb hőfokon üzemelő konstrukciók is.

Fenske szerint ha minden egyes autózás alkalmával egyszer felpörgeted a motort a piros tartományig, semmi rendkívüli nem történik: nem takarítja ki a lerakódást, de kárt sem okozol a blokkban, tartósan emelt üzemi hőfok szükséges a tényleges eredményhez.

Magyarán, ha megvan az üzemi hőfok, akkor nem árthat a magas fordulatszám, a gyári mérnökök nem véletlenül szabályozzák le a „pörgés” mértékét, az elektronika által meghatározott legmagasabb érték az, amit ők még biztonságosnak tartanak. 

A dízelek maguk intézik a kiégetést

Ha nem is pörgetjük tiltásig a motort, az intenzívebb használat biztosan szükséges a motor egészségének megőrzéséhez. Aki csak városban, rövid utakra, alacsony fordulaton használja autóját, az tudatosan iktasson be hosszabb országutas kirándulást, autópályás szakaszt, ahol több ideig működhet a motor közepes vagy magas fordulatszámon, de nem a maximumon. 

Ilyenkor a dízelek esetén beindulhat a részecskeszűrő tisztítása is. A modern dízelmotorral szerelt autók alapkelléke a részecskeszűrő. 2009-től teljesen általános a környezetre, emberi szervezetre káros alkatrész használata, mivel ekkor vezették be az Euro5 kibocsátási szabványt, amit csak a DPF- (Diesel Partikelfilter) szűrő alkalmazásával tudtak teljesíteni a gyártók. 

Ahhoz, hogy az alkatrész korai elhasználódását megakadályozzuk, nagyon fontos, hogy figyeljünk a részecskeszűrő regenerálóciklusaira. A 10 percen belül lezajló tisztításhoz forróbb, ideális esetben 600 fokos kipufogógázra van szükség, amit városon kívül ér el a motor. A folyamatot a motor vezérlőegysége irányítja, és fontos szerepet kap a közös nyomócsöves befecskendezés is. A leégetéshez meg kell növelni a kipufogógáz hőmérsékletét: a hengerbe történő utólagos befecskendezés során 200-250 fokkal nő a hőmérséklet, az előkatalizátoron áthaladva a maradék üzemanyag is elég, további 100 fokkal felhevítve a gázokat.

Ezért ha felvillan a műszerfalon a sárga jelzőlámpa, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy megállás helyett inkább egy magasabb sebességet megengedő útszakasz felé vesszük az irányt. Ez nem jelent padlógázas száguldást, mivel teljes terhelésen termelődik a legtöbb szűrőt tömítő részecske. A tisztítókúrát kis terheléssel (enyhén benyomott gázpedállal) és közepes, legalább 2000-es fordulatszámmal ajánlott elvégezni, legalább 70 km/órás tempóval.