Ha valaki autózik, akkor teljesen egyértelműen találkozik úthibákkal ma Magyarországon. Mindegy, hogy falu vagy nagyváros, országút vagy autópálya, kátyúval összefutsz. Ilyenkor tavasszal talán még többel is, mint egyébként.
Évente több százezer kátyúval végeznek a közútkezelő szakemberei, amelyek közel 10 milliárd forintot és bő 40 ezer tonna aszfaltot nyelnek el. De mitől alakul ki a kátyú, milyen módszerekkel javítható a sérült útfelület, hol lehet bejelenteni a balesetveszélyes, nagyobb darabokat, és nem utolsósorban, ki fizeti meg az autós kárát, ha egy kátyúba zuhanva törik a felni, szakad a gumi? Utánajártunk. Rögtön kiderül.
Ha kátyú kerül az utadba és már nem tudod kikerülni, akkor hajts át rajta, és még előtte fékezz intenzíven, a kátyúban már ne
Mi az a kátyú?
A magyar Etimológiai szótárból ezt tudjuk meg a viccesen hangzó szó eredetéről: „vízzel, sárral teli gödör útfelületen; fennakadás: az ügy kátyúba került. Talán a tájnyelvi kotú (‘pocsolya, híg sár’) szó jelentésben elkülönült alakváltozata, és a hangutánzás szintjén rokonságban áll a kotyog igével is.”
A köznyelvben főleg az útburkolaton keletkező kisebb-nagyobb folytonossági hibákat, mélyedéseket, gödröket nevezik így. A kátyú nem csak megkeseríti az úton közlekedők életét, de sokszor okoz anyagi kárt a belehajtó autó kerekében, futóművében, illetve akár balesetveszélyes is lehet a vízzel teli, láthatatlan mélységű gödör. Szakszerűen pedig így határozható meg:
„Az utak használata során a forgalmi igénybevétel és a környezeti hatások nyomán létrejött, a szerkezet bomlásával járó károsodás, egy vagy több útpályaszerkezeti réteg kis felületű (legfeljebb 30 m2) folytonossági hiánya, ami az út használatát nehezíti, a balesetveszélyt növeli, a közlekedési eszközöket fokozottan igénybe veszi, az utazás kényelmét rontja.”
Hogyan alakul ki a kátyú?
A közel 31 000 kilométernyi országos közúthálózat fenntartási és üzemeltetési feladatait ellátó Magyar Közút Nonprofit Zrt. a Vezess kérdésére elmondta, hogy a kátyúk kialakulásának három fő oka van:
- a járművek forgalmának fárasztó hatása,
- a Nap UV-sugárzásának bitument öregítő hatása,
- valamint télen a burkolatba beszivárgó és megfagyó víz repesztő hatása
Ugyan idén szinte egyáltalán nem volt tél, de kátyúk így is keletkeznek, mert a repesztő hatás sajnos enyhébb teleken is jelentkezik, mivel a fagyási-olvadási ciklusok sorozatosan károsítják a burkolatot. Ahogy az általános iskolában megtanultuk, a repedésekbe szivárgott víz fagypont alatti hőmérsékleten nagyobb térfogatú jéggé válik, ami szétfeszít szinte bármit. Aztán a jég melegebb időben újra vízzé válik, tovább szivárog, majd ott éjszaka újból megfagy és így tovább.
Miért tágul, amikor lehűl?
A víz a legtöbb folyadékkal ellentétben, szilárd fázisában – halmazállapotában – kisebb sűrűségű, mint folyadékként. Magyarul, ha beszivárog egy vékony résbe, akkor miközben jéggé fagy, azt jó eséllyel szét fogja feszíteni. Képes az acélcsövet, sziklát is felaprózni, hiszen fagyás közben közel kilenc százalékkal nő meg a térfogata. Ez a jég sajátos kristályszerkezetéből adódik, amelyben a molekulák közötti átlagos távolság az összevisszaságból – folyadék halmazállapot – a rácsba rendeződés közben – jéggé fagyás – megnő.
Hideg, meleg aszfalt
Az úthibák kijavítása az adott hiba jellegétől függ, a javítási lehetőségek spektruma messze meghaladja a kátyúzási beavatkozások körét, mert burkolati repedés hézagkiöntésétől a teljes útszerkezet cseréjéig terjedhet, ami azonban csak a konkrét probléma vizsgálata után dönthető el. A balesetveszélyes ütőkátyúkat az időjárási viszonyoknak megfelelő technológiával kell feltölteni a biztonságos közlekedés érdekében.
Az úthibák javítása tehát egyedi mérlegelést igénylő probléma, amelyben számos műszaki, forgalomlefolyási, pénzügyi szempont mérlegelésével kell a helyzetnek megfelelő megoldást megtalálni.
A kátyút körbevágják, majd eltávolítják a sérült részt
Nyáron a kátyúk javítására jellemző technológia a meleg aszfaltos kátyúzás. Ez a kátyú körbevágásával, a sérült részek elbontásával kezdődik, majd a bitumenemulziós kellősítéssel* folytatódik, és a kézi terítéssel, vibrációs tömörítéssel végződik.
(* Az Útügyi Alapfogalmak Gyűjteménye szerint a kellősítés „a kátyú tisztított felületén alkalmazott eljárás a meglevő pályán kialakított vízszintes és függőleges felületek és a kátyúzóanyag közti tökéletes tapadás biztosítására, a pórusok zárására és a visszamaradt por lekötésére”.)
Télen a zsákos vagy ömlesztett hideg aszfaltos megoldást alkalmazzák. A hideg aszfaltnál a bitumenben lévő oldószer gátolja a megszilárdulást és csak a kiterített, meghengerelt aszfalt köt meg hidegen, azután, hogy elpárolgott belőle az oldószer. Északi országokban az év nagy részében nem is nagyon tudnának másfajtával dolgozni, de idehaza is kedvelt aszfalttípus, különösen kisebb útjavításokhoz használják, mert bármikor felhasználható, zsákban szállítható a felhasználási helyre, és a maradékot is egyszerű tárolni. Természetesen ez drágább a meleg aszfaltnál.
Bő 15 évvel ezelőtt egy kísérleti kátyújavító módszert is kipróbáltak, de az akkor ígéretesnek tűnő és kevesebb hozzáadott anyagot igénylő, melegítéses módszer azóta nem terjedt el. Pedig a jórészt az útfelület saját, felmelegített anyagát használó útjavítás egész jó ötletnek tűnt.
Figyelmeztetés
Érthető, hogy minden egyes kátyú, úthiba mellé nem lehet figyelmeztető táblát telepíteni, és szerencsére néhány kivételtől eltekintve nem tartanak örökké a kátyúk, előbb-utóbb kijavítják a sérült útburkolatot. A KRESZ-ben ugyan van egy tábla, ez itt, alább, amit hasonló helyzetekben alkalmaznak:
A magyarázat szerint „Egyenetlen úttest”-et jelöl a tábla, ami azt jelzi, hogy az úttest a megelőző útszakaszéhoz képest lényegesen rosszabb állapotban van, vagy az úttesten sebességcsökkentő bordákat, küszöböket (magyarul fekvőrendőröket) alakítottak ki. Aki nem keveri össze a tábla jelentését a nagyon hasonló kinézetű, bukkanót, a domborzati viszonyok miatt korlátozott kilátást jelző táblával, az ilyenkor csökkenti a sebességet és megpróbálja kikerülni a csapdákat.
Más országokban, nem feltétlenül azokban, ahol több a kátyú, előfordulnak dedikált táblák a kátyúknak. Azok így néznek ki, és bár nagyon különböznek, a jelentésük egyforma:
Be is lehet jelenteni
Ha nap mint nap találkozol bosszantó kátyúval, akkor a megszokott háborgáson túl is tudsz mit tenni. A közlekedést zavaró, balesetveszélyes kátyúkat a Magyar Közút honlapján tudod bejelenteni. Egész pontosan ide kell kattintani, majd a „Burkolathibával, burkolatállapottal kapcsolatos bejelentés” menüpontot kell választani, és a burkolathiba helyét, pontos leírását – és amennyiben a bejelentő választ vár a megkeresésére, nevét és e-mail-címét – kell megadni.
Emellett a Waze alkalmazásban is bejelentheted a kátyút, és akkor a többi arra autózó is kap figyelmeztetést a rá leselkedő veszélyről. Ez itthon amúgy is remekül működik, félreállt autóról, sebességmérő rendőrről, de még a váratlanul felbukkanó ködfoltokról is készül bejelentés, ami a többi közlekedőnek jelent segítséget.
Sosem tudhatod, mit rejt egy pocsolya
Kártérítés
Elméletben akkor sincs veszve minden, ha az autós belehajt a kátyúba és sérül a felni, lyukad a gumi. Ez viszont nem automatikus, van néhány dolog, amire figyelni kell. Például ha megtörtént a baj, akkor állj meg, maradj a helyszínen és hívj rendőrt. A lényeg, hogy legyen az esetről jegyzőkönyved, amivel nagyobb esélyed van a kártérítésre, amit az adott útszakasz kezelőjétől kell megkapj. Készíts fotókat a helyszínről, a kátyúról és a sérülésről.
Ha rendőrt hívsz és rendesen dokumentálod, akkor jó esélyed van rá, hogy megtérítik a károdat
Ez lehet a Magyar Közút, MKIF, a Budapest Közút, illetve azon település önkormányzata, ahol a kátyúba hajtottál. A pontos menet, illetve hogy mire kell figyelni a kárigény indoklásánál, hol vannak csapdák a folyamatban, azt ebből a cikkből tudhatod meg:
Aki ennél konfliktuskerülőbb alkat, vagy csak gyorsabban, egyszerűbben szeretné, ha megtérülne a kára, az köthet a kötelező biztosítás vagy a casco mellé évi pár ezer forintos díjért, de akár önálló biztosításként is elérhető. Akinek ilyen biztosítása van, annak nem kell az útkezelővel harcolni, és nem is feléjük, hanem a biztosító felé kell bejelenteni az esetet. Az alapos dokumentálás azonban itt is fontos része a folyamatnak. Jó tudni, hogy ez a biztosítás gyakran akkor is fedezi a kárt, ha az táblával ellátott útszakaszon történik.
Sok szempontot mérlegelve döntenek a felújítások helyszínéről
Mi alapján döntenek arról, hogy hol kátyúznak?
Általánosságban elmondható, hogy egy-egy útfelújításnál nemcsak az adott útszakasz műszaki paramétereit és állapotát veszik figyelembe a szakemberek, hanem olyan tényezőket is, mint hogy az adott út milyen úthálózati szerepet tölt be, mekkora forgalmat bonyolít le, járási, térségi központokat köt-e össze, a felújítása milyen gazdasági eredményeket generálna, mekkora munkahelymegtartó vagy teremtő szerepe van, és természetesen a felújítások költsége is fontos szempont. A felújítási munkákra vonatkozóan a Magyar Közút javaslatokat tehet, a beruházásokat pedig külön erre a célra indított programokon keresztül, elrendelés alapján és az ahhoz szükséges források biztosítását követően indíthatja el.
Ilyen teherautókkal szállítják a forró aszfaltot a keverőüzemből az útjavítás helyszínére
Mennyibe kerül?
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. saját teljesítésben végzett kézi kátyúzási feladatokra 2023-ban 9,27 milliárd forintot, míg 2024-ben 9,50 milliárd forintot költött. A kézi kátyúzási feladatok elvégzett mennyiségét nem négyzetméterben mérik, hanem a felhasznált hideg- és melegaszfalt-keverék tömegében mérik, tavaly összesen 40.946 tonna aszfaltot használtak fel a kátyúzási munkálatok során. Korábban a Vezess annak is utánajárt, hogy miért nincsenek betonból az utak idehaza.
Végül nézzétek meg az ország egyik legszebb, környezetbarát zöld kátyúját, a fotókat egy olvasónktól kaptuk, a csodakátyú pedig Aggtelek szélén, a Jósvafő felé vezető úton volt megtekinthető:
