A Vezess nemrég beszámolt róla, hogy a tanulóvezetők nagyjából fele megbukik a forgalmi vizsgákon, ám lehet, hogy nem minden esetben a vizsgázók a hibásak. Mutatunk is egy kritikus szituációt, amelyre egy olvasónk hívta fel a figyelmünket, aki éppen a jogosítványszerzés végéhez, a forgalmi vizsgához közeledett. Egy olyan budapesti kereszteződést is érinteni szoktak oktatójával, amivel az autósok egy részének meggyűlik a baja. Konkrétan a Szentendrei út és a Reményi Ede utca találkozásáról van szó.

A helyszín:

Sorra buknak meg a tanulók ebben a kereszteződésben, amely még az oktatók közt is vitát kelt 1

Megmutatta a Google Street View térképen a helyszínt, hogy mondjuk meg, szerintünk itt kinek van elsőbbsége. A Google felvételei alapján egyértelműnek tűnt, hogy ha a jobb szélső sávban érkezünk, és a Szentendrei úti felüljáróról érkező és jobbra, a Reményi Ede utcában kanyarodni kívánó autósokat a stoptáblánál megállva elengedjük, utána zavartalanul haladhatunk tovább egyenesen, hiszen a jobbról, a Reményi Ede utcából érkezőknek „macisajtjuk” van és az aszfalton is vastag szaggatott vonal van felfestve, ami minket „véd”.

Te mit gondolsz?

Szerinted elsőbbsége van Szentendrei út jobb sávjában a Stop-tábla felöl érkezőknek, a tábla után?
Igen
52% (2713)
Nem
48% (2486)
Sorra buknak meg a tanulók ebben a kereszteződésben, amely még az oktatók közt is vitát kelt 2

Egy teherautó kanyarodik a Szentendreiről a Reményi Ede utcába, a Volvo stoptáblánál áll (Fotó: Vezess.hu)

Az olvasónk oktatója azonban azt mondta, ő is sokáig így értelmezte ezt a csomópontot, aztán egy vizsgabiztos közölte vele, hogy rosszul gondolja, ezt egy jobbkezes kereszteződésnek kell venni. Azaz az említett helyről érkezve nincs elsőbbségünk a Reményi Ede utcából érkezőkkel szemben. Ekkor felkaptuk a fejünket, mert ez egyáltalán nem tűnik logikusnak, így elkezdtünk utánajárni a témának. Kimentünk a helyszínre, hogy jobban szemügyre tudjuk venni a dolgot, de ezután sem lettünk okosabbak.

Felkerestük hát Vrancsik Viktort, a szakoktatok.hu alapítóját, hogy véleményezze a szituációt. Viktor első ránézésre azt mondta, hogy a Szentendrei úton azért alakították ki így a közlekedést, mert a felüljáró miatt túl rövid volt az a szakasz, amely lehetőséget adott volna arra, hogy az egyenesen haladók sávot válthassanak, illetve azok is átsorolhassanak, akik jobbra szeretnének kanyarodni. Az ebben rejlő furcsaság az, hogy tulajdonképpen annak kell megállnia, aki a Mozaik utcáról érkezik és egyenesen szeretne továbbhaladni, míg a jobbra kanyarodók elsőbbséget élveznek. Ebben az esetben ezt fordítva nem lehetne megoldani. A jobbról érkező járművek pedig elsőbbséget biztosítanak azok számára, akik a stoptábla után egyenesen haladnak tovább. A szakoktató szerint elsőre még egy gyakorlott járművezetőnek is idő kell ahhoz, hogy felismerje az adott helyzetet, de ha azt nézzük, hogy mindig csak egy irányból érkező járművek számára kell egyszerre elsőbbséget adni, akkor tulajdonképpen nem is bonyolult.

Hozzátette, hogy ha több hely lenne a Szentendrei úton, akkor szerencsésebb lenne, ha a jobb szélső sávból kellene jobbra kanyarodni, és jobbról a második sáv haladna egyenesen. De ki lehet mondani, hogy a körülményekhez képest a lehető legjobban alakították ki a forgalmi rendet. Ezután azonban a kollégáival is megbeszélte a dolgot, és heves vita alakult ki az oktatók közt. Többen ugyanis úgy értelmezték, ahogyan néhány vizsgabiztos is: a Reményi Ede utcából érkezőknek van elsőbbsége.

Sorra buknak meg a tanulók ebben a kereszteződésben, amely még az oktatók közt is vitát kelt 3

Ezt látjuk, ha a Mozaik utcából érkezünk. A fekete Opel pedig védve van a járdasziget után… vagy mégsem? (Fotó: Vezess.hu)

Ezen jogszabályok alapján kell eljárni az említett helyszínen

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet – az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről:

15.1. Egyenrangú útkereszteződést csak olyan utak kereszteződésénél lehet kialakítani, amelyek:
– forgalomnagysága közel azonos,
– és megelőző útkereszteződésükben főútvonalnak nem voltak kijelölve.
(Magyarázat: A Szentendrei út és a Reményi Ede utca forgalomsűrűsége nem azonos, továbbá a Szentendrei út a megelőző kereszteződésben főútvonalként van megjelölve.)

15.2. Tilos egyenrangú útkereszteződést kialakítani olyan helyeken, ahol bármelyik kereszteződő úton kettőnél több, útburkolati jellel jelölt forgalmi sáv található.
(Magyarázat: A Szentendrei út több mint kétsávos.)

11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet – az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásairól:
Helyzetjelző vonal: az a széles, folytonos vagy szaggatott haránt irányú vonal, amely előtt a járművezetőknek – a jelzőtáblával jelzett megállási kötelezettség teljesítése érdekében – meg kell állniuk.
(Magyarázat: Jól látható, hogy a helyzetjelző vonalat is felfestették.)

Sorra buknak meg a tanulók ebben a kereszteződésben, amely még az oktatók közt is vitát kelt 4

Ezt látjuk a Reményi Ede utcából érkezve, elsőbbségadás kötelező tábla is van (Fotó: Vezess.hu)

Megkérdeztük a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpontot (KAV), mert olyan információk is eljutottak hozzánk, melyek szerint miniszteri utasítás született arról, hogyan kell a vizsgabiztosoknak értelmezni ezt a kereszteződést. Olyat is hallottunk, hogy egy tanulóvezető a sikertelen forgalmi vizsgája után panaszt tett, mert megbuktatták, amiért ebben a kereszteződésben nem adott elsőbbséget a Reményi Ede utcából érkező autósnak. Vajon mennyien buknak meg itt, ebben a csomópontban a forgalmi vizsgákon? Ezekre is rákérdeztünk az illetékeseknél. A következőket kaptuk válaszul:

„A Vizsgaközpont kiemelt feladatának tekinti, hogy egyértelműen meghatározza az egyes forgalmi szituációkban a közlekedés sztochasztikus mivoltának figyelembevételével a közlekedés – ideértve a forgalmi vizsgát is – során elvárható helyes magatartást. Az egységes értelmezés elősegítése érdekében a Vizsgaközpont rendszeresen tart a vizsgabiztosoknak és külön az autósiskoláknak zárt szakmai értekezleteket, ahol a tárgyi kérdésben szereplő kereszteződéshez hasonló forgalmi szituációkat beszélnek át, és alakítják ki közösen az egységes szakmai álláspontot.

A megnevezett kereszteződéssel kapcsolatban még a Vizsgaközpont jogelődjeként a közlekedési hatóság forgalomtechnikai kezelői véleményét is kikérve készítette azt a – még ma is érvényben lévő – állásfoglalását, amely iránymutatást ad a helyes közlekedési magatartással kapcsolatban a vizsgázóknak, illetve az oktatást és vizsgáztatást végző közlekedési szakembereknek.

Az iránymutatás lényege, hogy a kereszteződés jelenlegi forgalomtechnikai kialakítása nem egyértelmű, így nem követelhető meg kizárólag egyféle értelmezés vagy áthaladási sorrend a vizsgázótól. A vizsga során a vizsgabiztos részéről az az elvárás, hogy a járművezető-jelölt felismerje a lehetséges veszélyhelyzetet, és úgy alakítsa ki az áthaladás sorrendjét, hogy figyelemmel legyen a másik alárendelt irányból (pl. Reményi Ede utca) érkező jármű szándékára is. Amennyiben nem alakul ki a vizsgázónak felróható okból forgalmi veszélyhelyzet, úgy a vizsga ebben a kereszteződésben nem minősíthető sikertelennek.

A fenti vizsgáztatási eljárás hatályos és egységes gyakorlatként érvényesül a fővárosi vizsgabiztosok körében, mivel az adott kereszteződés a vizsgaútvonal-kijelölés során nem mellőzhető.

A vizsgabiztosok által elektronikusan vezetett vizsgaminősítő lapok ugyan tartalmaznak az egyes eseményekkel összefüggésben – így az azonnali bukást jelentő hibákról is – helyszínadatokat, de azok számszerűsített statisztikára nem alkalmasak. Ami a gyűjtött adatok mintázatából egyértelműen megállapítható, hogy az adott kereszteződés környezetében nem ért véget kiemelkedően sok »B« kategóriás forgalmi vizsga.”

Ebből azt lehet kiszűrni, hogy a Vizsgaközpontnak fontos, hogy a közlekedők önálló döntéseikkel el tudjanak kerülni baleseteket, de nem foglal állást, hogy melyik értelmezés a helyes. Rábízza ezt a vizsgabiztosokra, akikről viszont nem az terjedt el a köztudatban, hogy a vizsgázók javára döntenének kérdéses szituációkban.

Megkerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot is, hogy foglaljon állást, ám csak annyit reagáltak, hogy a KAV álláspontját tartják mérvadónak. A BRFK pedig azt közölte, hogy nem kommentál forgalmi szituációkra vonatkozó kérdéseket.

Vrancsik Viktor hozott egy hasonló példát is Budapesten, az Oktogont. Ez egy olyan kereszteződés, ahol két merőleges út találkozik, és a jobbra kis ívben történő kanyarodást egy sziget segítségével leválasztott külön sáv segíti. Ha az Andrássy úton haladunk és a lámpák nem működnek, akkor az „Elsőbbségadás kötelező” tábla a Teréz körúton érkező keresztirányú forgalomnak biztosít elsőbbséget. Miután áthaladtunk a „nagy” kereszteződésen, egy újabb következik – jól látszik tehát, hogy ez nem lehet jobbkezes út.

Hozzátette, hogy ő is sokszor tapasztalta a gyakorlatban, hogy a szakoktatóknak nehéz felkészíteni a tanulókat a forgalmi vizsgára, mivel előfordul, hogy a vizsgabiztosok eltérően értelmeznek egy-egy adott szituációt. Pedig elvileg ennek nem lenne szabadna így lennie, hiszen a vizsgáztatásnak egységesnek kellene lennie. Jelenleg nem engedélyezett a fedélzeti kamera használata az oktatói járműben a vizsga során, noha erre vonatkozó törvényi tiltás nem létezik. Pedig ez sok problémát megoldhatna: ha engedélyeznék a kamerák használatát, akkor egy-egy kérdéses szituáció esetén a hatóság visszanézhetné a felvételt, és objektíven eldönthető lenne, ki hozott helyes döntést, illetve ki hibázott.

Ez minden fél érdeke lenne: a vizsgabiztos alá tudná támasztani döntését egy bukás esetén, a tanuló is érvényt szerezhetne az igazának, ha véleménye szerint jogtalanul bukott meg, és az oktató is érvelhetne az álláspontja mellett egy vitás helyzetben. Végső soron bárki hibázhat, így fontos lenne, hogy egyértelműen visszakereshető legyen, mi történt. Első lépésként engedélyezni kellene a kamerák használatát, majd idővel akár kötelezővé is lehetne tenni ezt az eszközt.

Ha te is tudsz hasonlóan zavaros közlekedési helyzetet, küldd el nekünk az [email protected] e-mail-címre!