2025 januárjától már legálisan lehet a közúton is használt járművekben LED-esre cserélni a fényszóróban lévő halogénizzót. Legalábbis azokban, amelyek szerepelnek a gyártó listájában. Mivel vezetés közben, sötétben is hasznos, klassz dolog látni, és a LED-es fényforrások egyik legfontosabb ígérete a több fény, jobban bevilágított út, így kipróbáltuk, tényleg jobb-e a LED a klasszikus halogénlámpánál.
Először egy öreg, erre a nem alkalmas autóba ‒ nincs rajta a gyártó listáján ‒ szereltük be a közúti közlekedésre is alkalmas LED-es átalakítókészletet, hiszen ezeknél adja magát a legolcsóbbnak, legegyszerűbbnek tűnő fényszóró-upgrade: a LED-re váltás. Második körben egy szintén idősebb, de a felsorolásban már szereplő autó került sorra, a korábbitól látványosan eltérő eredménnyel.
Utóbbiba már beszereltünk egy pár olcsóbb, de az előírásoknak nem megfelelő kínai LED-et is, hogy kiderüljön, ezek tényleg használhatatlanok, vagy amúgy el lehetne velük lenni, ha nem lenne szabálytalan a használatuk. Hogy mire jutottunk a fillérestől a középkategórián át a prémiumtermék kipróbálásával, az itt olvasható. Végül, a mostani harmadik részben arra kerestünk választ, hogy mire megyünk, ha egy motorkerékpárban próbáljuk végig a már bejáratott LED-eket.
Bonyolult kicserélni?
Hasonlóan az autóknál tapasztalthoz, motoroknál is nagy lehet a szórás a csere nehézségeit illetően. Az öreg Suzukival nem volt nagyobb gond, egész nagy hely állt rendelkezésre az izzócseréhez. A vezetékek jól hozzáférhetők, és a foglalatra is remekül rálátni, csak egy fejlámpa kell a melóhoz. Itt sem lehet megúszni az idétlen kialakítású, az izzót/LED-et a helyén tartó dróttal bajlódást, illetve a LED-ek hűtéséért felelős ventilátor is útban lehet, de a könnyebb beszerelés érdekében vagy a ventilátor, vagy a rögzítéshez használt fémlemez leszerelhető a fényforrásról, ami megkönnyíti a munkát.
Azt, hogy miért nem működik tökéletesen egy LED-es átalakítókészlet minden típusú autóban, motorban, az nagyjából érthető, de gyorsan ismételjük át: évtizedek óta, nagyjából változatlan formában készülnek a halogénizzók. Ez azt jelenti, hogy a fényforrás egy apró, pontszerű, magas hőmérsékleten izzó fémszál. Ennek a fényét foncsorozott, fémgőzölt tükrök és a lámpa búrája irányítja a jármű elé, szigorúan meghatározott vetített képpel, hogy az utat ott világítsa meg, ahol kell, és a szembejövő jármű vezetőjét se vakítsa el.
A pontszerűséget LED-nél sokkal nehezebb megoldani, ott hőelvezető felületre kell rögzíteni a LED-et, ami ráadásul nagyobb felületen is bocsát ki fényt. Ezt pedig már nehéz hibátlanul fókuszálni, még drága, jó minőségű LED-del sem. Ezért készítenek kompatibilitási listát, minden egyes típus lámpatestjét megvizsgálva, hogy melyikben működik megfelelően a LED, és melyikben nem ajánlott a használata.
Miért jobb a LED?
A LED-es lámpák színhőmérséklete közelebb áll a napfényéhez, ezért éjszaka kellemesebb az a fény, amit kibocsátanak. Emellett azonos fényerő mellett fényesebbnek is látja az emberi szem a hidegfehér, kissé kékes fényt. Igaz, ennek van hátránya is, esőben, ködben jobban szóródik a kékes fény, mint például a melegfehér, vagy a klasszikus francia autós sárga lámpa fénye. Emellett a valós fényereje is lehet nagyobb a LED-es fényforrásnak, bár ezt szemmel már nehezebb észre venni. Legalábbis a mértékét, mert hiába mérünk kétszer akkora értéket, nem fogjuk ugyanazt kétszer olyan fényesnek látni, hanem épp csak észrevesszük a különbséget.
Papíron a LED-nek jóval hosszabb az élettartama is, akár 3x-4x annyi ideig húzhatja, mint egy hagyományos halogénizzó. Emellett a fizikai behatásokra is kevésbé érzékeny, nem viseli meg annyira a rázkódás. És persze kevesebbet is fogyaszt, egy 55 wattos halogénlámpa helyett a LED kb. 19 wattal is beéri.
A LED-ekkel elérhető fogyasztáscsökkenést nem érdemes lebecsülni, pláne a jelenlegi, CO2-kibocsátási őrület idején. Csupán azzal, hogy egy autóban a hagyományos, izzós halogénlámpáról LED-esre váltanak, már mérhető ‒ igaz, elég szerény 0,7 grammal ‒, de csökkenthető a kilométerenkénti kibocsátás, és ez már elég lehet ahhoz, hogy egy típus még épp beférjen az egyre szigorodó határérték alá.
Mi az a színhőmérséklet?
Egy fényforrás színhőmérsékletét az általa okozott színérzet és egy hipotetikus feketetest-sugárzó által létrehozott színérzet alapján határozzák meg. Izzólámpák esetében, mivel a fény izzásból származik, a színhőmérséklet jól egyezik az izzószál hőmérsékletével, áll a Wikipédia szócikkében. Nekünk ebből annyi érdekes, hogy a napfény nagyjából 5600 kelvin színhőmérsékletű. Ami ennél nagyobb kelvinértékű, 7-9000 kelvines, azt furcsa módon hidegebbnek érezzük, míg az alacsonyabbat 2-3000 körül pedig melegnek.
Színhőmérséklet-skála – Wikipedia.org ‒ készítette: Hołek
Mennyibe kerül?
Áruháztól és típustól függően 33 és 43 ezer forint körüli árakon lehet egy pár H4-es vagy H7-es Osram LED-es átalakítókészlethez jutni. A márka saját, hagyományos halogénizzói ennél lényegesen olcsóbbak, már 10-13 ezer forint/pár áron kaphatók. De a matek nem ilyen egyszerű, a LED-re 3 év garanciát is ad a gyár, és az ígéret szerint ötször annyi ideig működik, mint a halogénizzó. Az egyszerűbb, közúton nem használható LED-eket Kínából rendeltük, a kínálat óriási belőlük, a változtatható színhőmérsékletűtől a lencsés változatig rengetegféle kapható. Csak közúton használható nincs a választékban.
Nem minden izzó cserélhető LED-re
Az viszont nehezebben emészthető, hogy miért nem lehet, pontosabban szabályos a vakítás szempontjából kevésbé fontos pozícióban lévő lámpákban LED-re cserélni a hagyományos izzókat. Ugyanis Magyarországon a LED-cserelámpákat csak a távolsági és tompított fényszórókban lehet szabályosan alkalmazni, a ködlámpák és egyéb jelzőlámpák cseréjét a magyarországi jogszabályok nem engedélyezik.
Ilyen például a több országban közúton is legálisan használható W5W LED fényforrás, amit parkolólámpaként, helyzetjelző lámpaként, rendszámtábla-világításként és belső világításként is lehet használni. Ezek itthon viszont csak olyan járműbe szerelhetők be, amelyek közúton nem közlekednek.
Eredmények
A gyári, ezúttal is Osram-gyártmányú halogénnel kezdtük. Itt a vetített kép legfényesebb pontján 342 luxot mértünk, reflektorral 533 luxot, mindezt 2890 kelvines színhőmérséklet mellett. Az Osram közúton is használható LED-je látványosan több fényt ad, itt tompított fénnyel 1316, reflektort használva pedig 2976 lux volt a mért eredmény ‒ ami tompított fénnyel közel négyszeres, illetve reflektorral öt és félszeres növekedést jelet ‒ az alábbi vetített képekkel:
Itt pedig a teljesen sötét parkolóban készült fényképek láthatók:
Mindegyik képen látszik, hogy fényesebben világít a LED-es készlet, illetve az is, hogy a vetített kép is nagyon hasonló. Másodiknak a legolcsóbb változat került a fényszóróba, ami a mérés szerint 7480 kelvines színhőmérséklet mellett 395 és 686 luxot teljesített, attól függően, hogy a tompított vagy reflektor állásban mértünk-e. A parkolóban ez így teljesített:
A vetített kép itt nem annyira szörnyű, mint amit a falra világított, de a motor előtti rész az Osramhoz hasonlítva kevésbé világos, és nem is igazán homogén a fény, de a halogént érzésre veri. Szemből nézve viszont ez vakít a legjobban, valószínűleg ezzel okozzuk a legtöbb kellemetlenséget a többi közlekedőnek.
Végül a hatalmas, tömzsi, vetőlencsével is ellátott példány került be a helyére. Ezzel a garázsban 259, illetve 632 luxot mértünk a legfényesebb pontokon, 7640 kelvines színhőmérséklet mellett.
Nagy területen szétszórt fényt ad a 10 ezer forintba kerülő lámpa tompított állásban. A hidegebb fény miatt ugyan fényesebbnek látszik tompított fény mellett, de a mérés szerint a halogén itt jobban teljesített. Reflektor állásban már a LED teljesítménye a jobb, legalábbis a mérés szerint, viszont távolra egyáltalán nem világít jól, itt ugyanazt a hibát mutatta, mint autóba szerelve: csak közelre adott még több fényt. Ezzel országúton nem sokra mennél. Cserébe ez nem vakítja annyira a szembejövőt.
Az Osram viszont még a korosabb lámpában is messzire világít a távolsági fénnyel:
A tanulság itt is nagyjából ugyanaz, mint a korábbi, autókkal végzett teszteknél. Nem igazán érdemes az olcsóbb LED-del kísérletezgetni, mert ha beszerelés után látszólag jobban is világít, az még közel nem jelenti azt, hogy tényleg jobb lesz a teljesítménye forgalomban is. A többi közlekedőnek biztos nem. Emellett nem is szabályos. Ebben az esetben az Osram használata sem, mert a Suzuki DR sajnos nem szerepel a gyártó kompatibilitási listáján. Így a nap végére visszakerült bele a hagyományos, izzószálas halogénlámpa.
Ha elolvasnád a korábbi, utólag beszerelhető és közúti használatra alkalmas LED-ekről írt tapasztalatainkat, kalandjainkat, akkor itt vannak a hozzájuk tartozó linkek:
