A McLaren harminc évvel ezelőtti győzelme a Le Mans-i 24 órás futamon az egyik legnagyobb szenzáció volt a verseny akkor több mint hetven-, ma több mint százéves történetében. A gyártónak állítólag eredetileg esze ágában sem volt versenyautót építeni a közúti hiper-túraautónak tervezett F1-esből, ügyfelei azonban addig nyaggatták, míg elkészítették az F1 GTR-t. Az 1995-ös Le Mans-i 24 órás futamra amolyan főpróbaként tekintettek, amit az autót kímélve, a pilótákat ráhangolva reméltek teljesíteni – ehhez képest ebből született végül a McLaren első és mindmáig egyetlen Le Mans-i győzelme.
Ennél is fontosabb, hogy a McLaren ezzel megszerezte a hármas koronát, azaz Le Mans-ban, Monacóban és Indianapolisban is futamgyőzelmet tudott elérni – ezt egyetlen más konstruktőr sem mondhatja el magáról.
Mivel a márka 2027-ben visszatér a Circuit de la Sarthe-ra, hogy a Hypercar géposztályban vegye fel a versenyt annak egyre népesebb mezőnyével, úgy találták, ideje beindítani az emlékezés motorját, és egy limitált szériát szenteltek annak a bizonyos, harminc évvel ezelőtti győzelemnek.
Stílusosan harminc darabban kellett volna korlátozni a különkiadás darabszámát, ám (gyanítjuk, hogy megint csak az ügyfelek nyomására) inkább ötvenet készítenek a speciális kivitelű jubileumi autóból.
Az alapot a márka kulcsmodellje, a McLaren 750S adja. Ez az eredeti versenyautóval megegyező sötétszürke vagy a McLaren-sztenderd narancssárga színben, fekete/szürke vagy fekete/narancs belső térrel rendelhető, alapértelmezésben tartalmazza az MSO HDK nagy leszorítóerejű csomagot, valamint egy egyedi funkcionális és stíluselemet, a tetőbe illesztett légbevezetőtől kezdve az egyedi Le Mans keréktárcsákon át a Le Mans típusjelzésig.
A high fownforce kit aktív hátsó légterelőt, megnövelt első splittert és hátsó kötényt tartalmaz – minden elemet szénszálas kompozitból legyártva –, és ezzel 10%-kal nagyobb leszorítóerőt biztosít az alapkivitelű 750S-hez képest.
A kipufogóvégeket titánból gyártották, az első kerékdob és annak nyomáscsökkentő nyílásai ugyanúgy szénszálas kompozitból készülnek, mint a tetőn elhelyezett légbevezető; a féknyergek arany-, a központi kerékcsavarok kék-piros színűek.
Az utastérben hímzett fejtámaszok és padlószőnyegek, valamint egy egyedi emlékplakett jelzi, hogy nem átlagos autóban ülünk.
Akinek ez kevés, exkluzív opciók hosszú sorából válogathat autójához; ezek többsége a meglévő funkciókat kínálja látványosabb formában, de rendelhető versenypályára méretezett fékrendszer is.
Szintén opció a tripla koronára emlékező plakett, amelyet azonban bármely mezei 750S-hez elérhetővé tesz a McLaren.
A Le Mans-i limitált széria motorikusan nem ad többet: a 4,0 literes V8-as turbómotor csúcsteljesítménye itt is 750 lóerő.
Ami az 1990-es években a McLaren F1 volt, az most a W1. A hipersportkocsiról alább olvashatsz:
